Montenegro - Rövid történelem


A mai Montenegró területét már az ókorban is ismerték és lakták, Szofoklész említi először írásos formában, mint az illírek államát, mely feltételezhetően már a Kr. e. III. században létezett. Ekkor még a terjeszkedő Róma a Punokkal hadakozott. Miután megszerezte első provinciáját, Szicíliát elpusztította Karthágót a Földközi-tenger partvidékén kezdett el újabb államokat uralma alá hajtani.
Ez az illírekkel sem történt másként. A Kr. u. I században, civilizációjukkal, királynőjükkel együtt, mint megannyi hozzájuk hasonló sorsú nép eltűntek a történelem viharaiban; mely valljuk be, a későbbi évszázadokban sem hordozta szerető kebelén az itt lakókat.
Nos, a mai Montenegró területe így került a római tartományhoz, DalmáciáhSzerpentinoz. A rómaiak nem kizárólag pusztítottak, építettek is, városokat alapítottak valamint elvetették saját kultúrájuk magvait is. Ezen ókori települések közül a leginkább jelentőséggel bíró Doclea, a mai Duklja városa volt.

A római fennhatóságot a Kr. utáni V. században, a Római birodalom 476-os bukását követően a bizánci követte. A következő néhány száz év sem telt teljes nyugalomban; arab- és kalóztámadások fenyegették a tengerparti városok lakóit.
A jelenkorból visszatekintve az utóbbi 5-600 évben idegen hódítok sűrűn fordultak meg területén, a velenceieket a török követte, végül egy ideig még az Osztrák császárság és a későbbi Monarchia is igényt tartott rá.

A szlávok a VI. században kezdték betelepíteni a területet és a X. század elején megalapították saját államukat, Duklját. Az alapítók leszármazottai hozzávetőleg két évszázadon át uralkodtak. Országukat az elkövetkező évszázadokban Zeta néven említik a történetírók. Zeta a XII és a XIV században a szerb Raska állam fennhatósága alá tartozott.

A Montenegró, azaz a Fekete hegy elnevezést először a XIII századi iratokban találták meg, mellyel a mai ország hegységekkel szabdalt részeire hivatkoztak.

A szerb birodalom szétesése után a Balšić főúri család újjáteremtette a Zetai fejedelemséget, Skadar székvárossal, ahol 70 évig uralkodtak. Ezt követően XV. Században a Crnojević, majd pedig a XVII. " a XX. Század elejéig a Petrovič dinasztia uralkodott. Nevükhöz Montenegró, mint állam fejlődésének szempontjából egy sor elévülhetetlen érdem fűződik.

Sokat tettek a nemzeti egység valamint az államhatalom létrehozásáért. Csak néhány a legfontosabb XVIII sz. végi XIX. század eleji említésre méltó intézkedéseik közül.

Az egyetemes zsinaton elfogadták az Általános Törvénykönyvet, egyfajta alapalkotmányt, mely a szenátusi testület, a bíróság, megalakulásán túl a személy- és vagyonvédelmi jogi normákat is lefektette. Szintén ebben az időszakban született döntés Dobrotában, Boka Kotorska és Montenegró egyesüléséről is.
Véghezvitték a Monarchiától való teljes függetlenedést, iskolák alapításával kiálltak az oktatás ügye mellé.

A sok évszázados hódítók elleni viszálykodást követően, 1878-ban Montenegró szabad, független állam lett. Ahogy a felhőtlen öröm és a boldog békeidő, úgy önállósága sem tartott sokáig, a Szerb, a Horvát és Szlovén Királyságba, majd pedig 1929-től a Jugoszláv Királyságba olvasztották be.

A II. világháborút követően megteremtették az általunk leginkább Jugoszlávia néven ismert Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságot.
Az egy erős akarattal, erőszakkal egybekovácsolták országból elsőként véres harcok árán 1991-ben Szlovénia és Horvátország vált ki, a rákövetkező években Bosznia és Hercegovina, valamint Macedónia is.
A fennmaradó államokból, a Szerb Köztársaságból és Montenegró Köztársaságból jött létre a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. 2003. február 4.-én végül megalakult Szerbia és Montenegró Államközössége.
2006. Májusában Montenegró (Crna Gora) a függetlenség mellett döntött: a montenegróiak 55,4 százaléka voksolt államuk függetlenségére és ezzel a döntéssel a volt Jugoszlávia utolsó darabja is szétesett.
„Ez Montenegró történelmének legfontosabb napja” " jelentette ki Milo Djukanovic  miniszterelnök a népszavazást követően. Úgy nyilatkozott, hogy szerinte Montenegró lekörözhet minden nyugat-balkáni országot az európai integrációban. "Montenegró képes arra, és valós esélye is van rá, hogy a nyugat-balkáni országok közül elsőként az Európai Unió tagjává váljék"